TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0010

„TÁMOP 4.1.1/C - NyME - BGF - PTE - ZFOK - PFA -

Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés”

 

A publikus kérdések és válaszok itt érhetők el:

 

Kérdező:

Igaz-e, hogy a diétás üdítők hosszútávon károsabbak, mint az átlagos cukortartalmúak?

Válasz:

Természetesen ez függ attól, hogy ki mennyit fogyaszt ezekből az üdítőitalokból, legyen az cukros vagy diétás. A diétás készítmények között is nagy különbségek vannak, főleg abban, hogy milyen édesítőszerrel készülnek.

A cukros üdítők nagy mennyiségű fogyasztása elhízáshoz vezethet, ami számtalan megbetegedés kialakulásának kedvez úgy, mint a cukorbetegség vagy szív és érrendszeri megbetegedések stb.

A diétás termékek elsősorban hiperaktivitáshoz, mentális megbetegedésékhez járulhatnak hozzá. Másodsorban pedig a daganatos megbetegedések kockázata is emelkedhet erre azonban még egyértelmű bizonyítékok nincsenek, hogy milyen típusú daganatok kockázatára hatnak elsősorban és mennyi fogyasztás hatására, milyen mechanizmuson keresztül. Az megfigyelték, hogy az édesítőszerek is növelik az elhízás kockázatát a nagyobb mennyiségű táplálékfelvételén keresztül.

Javaslatom, hogy a legjobb szomjoltó a víz, és ez nem hordoz semmilyen kockázatot, ha biztonságos, bevizsgált helyről származik. A folyadék igényünket, ami napi 2,5-3 liter tehát ezzel fedezzük. Ha néha iszunk egy-egy üdítőitalt legyen az cukros vagy diétás annak a kockázata minimális.

 Gubicskóné Kisbenedek Andrea

Kérdező:

Az utóbbi időben elterjedt lekvárfőzési módszer a zselésítő porokkal nem káros?

Válasz:

A lekvárok készítése valóban átalakult az utóbbi időben. A zselésítő porokkal készült lekvárokban több vitamin marad benne az alacsonyabb ideig tartó hőhatás miatt. A zselésítő por tulajdonképpen nem más, mint pektin, citromsav és tartósítószer elegye. A hagyományos módon készült lekvárok nem igényelnek tartósítószert így én azokat javaslom elsősorban fogyasztásra. A tartósítószerek igen kis mennyiségben felhasználható adalékanyagok, nagyobb mennyiségben már ismertek egészségkárosító hatásaik. Vannak olyan tartósítószerek is köztük melyet kivontak a kiskereskedelmi forgalomból nagy egészségügyi kockázata miatt ilyen a szalicil, azonban olyan közkedvelt tartósítószer, hogy a fogyasztók igénylik, és mai napig keresik is ezt az adalékanyagot így újra lehet kapni egy-két árusító helyen. Mindenki a kockázatok figyelembe vétele mellett alkalmazhatja a szalicilt.

 Gubicskóné Kisbenedek Andrea

Kérdező:

Van-e jelentősége a tej zsírtartalmának az átlagember étkezésében, ha csak 1-2 dl-i iszik ?  A 0,1 - tejek gyakorlatilag homályos vizek

Válasz:

Az átlagfogyasztó, (ha alatta egészséges felnőtt embert értünk) aki napi 1-2-3 dl tejet fogyaszt annál a tej zsírtartalmának nincs nagy jelentősége. Ha azonban már van valamilyen megbetegedése, aminek a kezelésében a zsírszegény diétának van jelentősége ott már ez a kis mennyiség estében is számít, hogy mennyi zsír kerül a szervezetbe. Az élelmiszerekben található íz anyagok zsírban oldódnak így minél nagyobb a zsírtartalom annál teltebbnek érezzük annak ízét. Az ipar nem hígítja a tejet, csak a zsírtartalmát csökkenti, amikor alacsonyabb zsírtartalmú tejeket állít elő vagy a lefölözött tejet (0,1%) hozz forgalomba. A szín és íz változás ennem következtében jön létre. Egyes életszakaszokban is jelentősége van, hogy milyen zsírtartalmú tejeket fogyasztunk. Kisgyermekkorban a zsírosabb tejek fogyasztását javasoljuk számukra a mentális fejlődés miatt,(a idegszálakat körül velő hüvelyek zsírt tartalmaznak). Jól emészthető a tejzsír, így ha idős korban nincs szükség a zsírtartalom korlátozására, akkor nekik is a zsírosabb tejek fogyasztása javasolt.

Gubicskóné Kisbenedek Andrea

Kérdező:
Tisztelt Oktató!

Érdeklődni szeretnék a nátrium glutanát használatával kapcsolatban. Olyan információm van, hogy egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz. Kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen mérhető egészségi határérték amit figyelni kellene. Szintén szeretném kérdezni, hogy milyen egészségügyi kockázata van, ha van.
Kérdezni szeretném azt is, hogy mely élelmiszereknél használják?
Mely élelmiszerek fogyasztása kerülendő emiatt.

Köszönöm:
Edit

Válasz:
Kedves Edit!
A Na- glutamát valóban egy nagyon vitatott élelmiszer-adalékanyag. A legnagyobb veszélyt a Na tartalma jelenti, melynek szerepe van a magas vérnyomás fenntartásában. Ezen túlmenően mivel ez egy íz fokozó adalékanyag a kimutatási küszöb alatt lehet felhasználni az élelmiszerek előállítás során. Az ízfokozó adalékanyagok egyfajta függőséget okoznak azaz ha valaki hozzá szokik később hiányozni fog neki az ételből, üresnek fogja találni fokozottabban ízesíti az ételeit. Amennyiben sózza tovább fokozhatja a magas vérnyomását. sajnos figyelni nem tudjuk a beviteli mennyiséget, legfeljebb azt tudjuk követni, hogy ne fogyasszunk olyan élelmiszereket melyek tartalmazhatnak ízfokozót. Na glutamát lehet az ételízesítőkben, leveskockákban, sűrített leves alapokban, a zacskós levesekben, zacskós szószokban. Kész étel, fél kész étel konzervekben. tehetnek továbbá a chipsekbe és snackekbe is.
Ezeket nem ajánlom fogyasztani csak nagyon ritkán és kis mennyiségben.

Remélem kielégítettem válaszaimmal. Köszönettel:

Gubicskóné Kisbenedek Andrea

************************************************************************************************

Kérdező:
Lehet-e Béres cseppet szedni pajzsmirigy túltengésben szenvedő betegnek ? Tudomása szerint nem.
De jól roborálná. Idős emberről van szó.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A Béres csepp összetétel szempontjából nem tartalmaz jódot, így alkalmazható pajzsmirigy túlműködés esetén is, azonban a kezelőorvosnak mindenképpen jeleznie kell, mivel a kezelésre alkalmazott gyógyszer és  Béres csepp  között esetleg gyógyszer- gyógyszer kölcsönhatás alakulhat ki .

A Béres csepp a nyomelem tartalma miatt fokozza az éhségérzetet, így járulhat hozzá ahhoz, hogy az idősebb személy több ételt fogyasszon el, valamint támogatja az immunrendszer működését.

dr. Polyák Éva